A hipertóniával történő fogamzás lehetősége
Vizsgálattal igazolt atheroscleroticus plakk ultrahang, angiográfia Aneurysmadissectio Cerebrovascularis betegségek: ischaemiás stroke, cerebrális vérzés, TIA Szem Szemfenéken hipertóniás érjelenségek I-II. A nem gyógyszeres kezelési lehetőségek és jelentőségük Minthogy a szénhidrát-anyagcsere zavarainak egyidejű fennállása már a legenyhébb hipertónia-kategóriában is fokozott kockázatot jelent, a nem gyógyszeres eljárások önmagukban ezekben a hipertóniával történő fogamzás lehetősége állapotokban nem elegendőek a hipertónia rendezésére.
Alkalmazásuk azonban segítséget jelenthet a gyógyszeres eljárások eredményességének biztosításában. Egy részük klinikai haszna prospektív vizsgálatokban bizonyítást nyert. Bár adatok szólnak a vörösbor flavonoidjainak az oxidatív stresszt mérséklő hatása mellett, az egyes alkoholfajták közötti különbségtétel mai ismereteink szerint e vonatkozásban nem megalapozott.
A vérnyomás változékonyságáról Szerző: Hypertonia - Dr. Finta Ervin, belgyógyász és klinikai farmakológus szakorvos, hipertóniaspecialista Nem ritkaság, hogy a rendelésen elhangzik a következő mondat: Ahányszor mérem a vérnyomásom, annyi különböző értéket kapok. Nos, ettől nem szabad megijedni, természetes jelenség. Az az oka, hogy a vérnyomás nem statikus érték, hanem dinamikusan változó jelenség. Gyors és lassú változásai teszik lehetővé a szervezet alkalmazkodását a külső és belső körülményekhez.
Kétségtelen, hogy a fentieknél rendszeresen nagyobb mennyiséget fogyasztók magas vérnyomás betegségről szóló jelentés mérséklése mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomást értékelhetően csökkenti. A nagyobb mennyiségű sörfogyasztás az alkoholtartalmán túl volumenterheléssel is veszélyezteti az adott beteg keringését.
Korlátozott értékűnek tekinthető a káliumpótlás hatékonysága, bár néhány adat alátámasztja alkalmazásának jelentőségét. Nem igazolódott egyértelműen további dietoterápiás beavatkozások vérnyomást befolyásoló szerepe, így macronutriensek elsősorban a különböző lipidek és nyomelemek optimális bevitelének hipertóniát csökkentő hatása. Javasolt a dohányzás elhagyása, ill. Gyógyszeres kezelési lehetőségek A diabéteszben észlelhető hipertónia kezelésének jellegzetessége, hogy monoterápiával csak rövid ideig s az esetek kis hányadában lehet sikert elérni.
Általánosságban véve igaz az, hogy e betegcsoportban a kórlefolyás során csak a kombinált antihipertenzív kezelés a célravezető, egyes vélemények szerint ezért a kombináció már indokolt lehet a kezelés első lépcsőjében is.
Magas vérnyomást okozhatnak egyes fogamzásgátlók és fogyasztószerek
Diuretikumok A vízhajtók a legrégebben alkalmazott vérnyomáscsökkentő szerek közé tartoznak, s használatuk átmeneti visszaszorulása után rendelésük újra mind szélesebb körben terjed.
Tenziócsökkentő hatásuk alapja a keringő vérvolumen és az extracelluláris térfogat csökkentése natriuresis és a hipertóniával történő fogamzás lehetősége diuresisfokozódás eredményeként.
Az érfal nátriumtartalmának csökkenése és keringő vazoaktív anyagok iránti megváltozott reakciókészsége következtében mérséklődik a perifériás ellenállás is. A vízhajtók e közös hatásmechanizmusa eltérő támadáspontokon érvényesül. A napjainkban használatos szerek közül a Henle-kacs felszálló ágában hatnak a kacsdiuretikumok pl.
A vízhajtók natriureticus hatása a támadáspont helyétől függően eltérő, vérnyomáscsökkentő tulajdonságuk azonban csak részben ennek a függvénye, részben a hatás bekövetkeztének sebességétől és fennállásának tartamától is függ. A legerőteljesebb natriureticus hatással a kacsdiuretikumok rendelkeznek, vérnyomáscsökkentőként azonban hosszabb hatástartamuknál fogva leginkább a tiazid típusú vegyületek váltak be.
A tüdőt a szívvel összekötő kisvérkörben fellépő magas vérnyomás nem túl gyakori, de minden korosztályt, nőket és férfiakat egyaránt érinthet. Az általános tünetek alapján nehezen azonosítható, ezért fontos, hogy minél több szó essen róla, mert a korai diagnózis ennél a betegségnél is létfontosságú. A panaszok megjelenése a szívelégtelenség kialakulásával magyarázható. A szív egy idő után elfárad, hiszen egy magas nyomású érrendszerbe kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért vagy akár többet is, amikor a beteg mozog, terheli magát. Kezdetben terhelésre jelentkeznek a tünetek, majd előrehaladottabb állapotban akár nyugalomban is.
A vízhajtók között a diabéteszhez társuló hipertónia kezelésében a legszélesebb körben az alacsony dózisú, tiazid típusú diuretikumok használatosak. Diuretikumok alkalmazhatók monoterápiában, akár első választandó szerként adásuk ebben a formában is mind jobban tért hódít és kombinációkban is. Igen előnyösnek bizonyult a tiazidszármazékok ACE-gátlókkal, ill.
A legújabb irodalmi adatok fényében a diuretikumok felveszik a versenyt a korszerűbb antihipertenzív szerekkel, olcsóságuk révén széles körben alkalmazhatók, s a cukorbetegségben igen gyakran szükséges kombinációs kezelés egyik alapvető hatástani csoportját képezik.
Mellékhatásaik között a volumendepletiót az orthostasis hajlam fokozódásáta hypokalaemia veszélyét és - egyes képviselőiknél - a vérzsírtükör kedvezőtlen változását kell elsősorban említeni. Libidócsökkenést erectilis diszfunkcióthypomagnesiaemiát, kacs- ill. Béta-receptor gátlók A béta-receptor gátlók vérnyomáscsökkentő hatása összetett, egyes képviselőik között azonban különbségek mutatkoznak annak függvényében, hogy szelektív hatásúak, rendelkeznek-e intrinszik sympathomimeticus aktivitással ISAmembránstabilizáló tulajdonsággal MSAaz alfa-receptorokat is érintő hatással.

Közös sajátosságuk, hogy csökkentik a szívfrekvenciát elsősorban annak terhelésre bekövetkező növekedéséta szívizom kontraktilitását inotropiaezek együttes eredőjeként a perctérfogatot. Béta-1 szelektív szerek a béta-2 receptor izgalom megtartottsága folytán elősegítik a vasodilatatiót, ami a perctérfogat erőteljesebb mérséklődését eredményezi.
Az ISA-pozitív tulajdonságú készítmények a perifériás érellenállást kismértékben fokozhatják, és a szívfrekvenciát is csak kisebb mértékben csökkentik. A legkifejezettebb vérnyomáscsökkentő tulajdonsággal a hipertóniával történő fogamzás lehetősége kettős, alfa- és szelektív béta-1 receptor gátló, direkt vasodilatator hatású szerek rendelkeznek ezeket ma harmadik generációs készítményekként tartják nyilván.
A csoport további előnyét antianginás, a szívmunkát, a myocardialis feszülést csökkentő voltuk képezi. Metabolikus szindrómában, a szénhidrát-anyagcsere zavaraiban alkalmazásuk speciális előnyét jelenti az állapotot kísérő szimpatikus aktivitás fokozódása és a következményes RAS-aktiváció mérséklődése.
Korábban potenciális hátrányként értékelték az inzulinelválasztást gátló és a hypoglykaemiát kísérő sympathoadrenalis aktivációt elfedő tulajdonságukat. Béta-1 szelektív szerek mellett ez a a hipertóniával történő fogamzás lehetősége elhanyagolható. Alkalmazásuk óvatosságot igényel atrioventricularis vezetési zavarokban és az ingervezetést befolyásoló gyógyszereket szedőknél.
Diabéteszhez társuló hipertóniában is adhatók monoterápiában, ill. Fiatal egyéneknél, valamint tachycardiával, ill. Myocardialis infarktust szenvedett cukorbetegek szekunder prevenciójában előnyös hatása egyértelműen bizonyított. A kalciumantagonisták hatása eltérő attól függően, hogy milyen affinitással, milyen szelektivitással kötődnek a különböző sejtek kalciumcsatornáihoz.
A vérnyomáscsökkenés egyes szereknél inkább az értágító és a szívmunkacsökkentő hatás eredője pl. Az antihipertenzív hatás hátterében más tényezők is állnak. Jelentősége van annak, hogy a kalciumantagonisták diuretikus hatásúak, gátolják a glomerularis sejtproliferációt, ill. Nem vitás, hogy a vesében az afferens arteriola dilatációját okozzák, de a vesén átáramló vérmennyiség a jelentős szisztémás vérnyomáscsökkenés miatt nem változik, s így változatlan marad az intraglomerularis nyomás is.
Fontos körülmény a kalciumantagonisták anyagcsere-semlegessége. A kalciumantagonista szerek több hatástani alcsoportra oszthatók. A dihidropiridinek alaptípusa a nifedipin, a fenilalkilamin-származékok fő képviselője a verapamil, míg a benzothiazepinek alapvegyülete a diltiazem. A hipertónia tartós kezelésére elsősorban a hosszú hatástartamú dihidropiridinszármazékok és a fenilalkilamin-szerek jönnek szóba, a rövid hatástartamú nifedipin mára kiszorult a hipertónia tartós kezelési lehetőségei közül.
Ugyanakkor a rövid hatástartamú nifedipin jól körülhatárolt szerepe megmaradt a hipertónia sürgősségi eseteinek ellátásában. Számos tanulmány foglalkozott fő vagy mellékcélkitűzésként a hipertónia kezelésében használt kalciumantagonisták szerepével, ezek között több kifejezetten a cukorbetegek csoportját vizsgálta. Egyes megfigyelések bizonyos kalciumantagonisták vonatkozásában nem zárultak előnyös eredménnyel pl.
A hipertóniával történő fogamzás lehetősége tanulmány, ahol a fosinopril ág előnyösebbnek bizonyult a cardiovascularis események alakulása terén az amlodipin ághoz viszonyítva. Számos tanulmány azonban a kalciumantagonisták előnyös szerepét világította meg pl. A kalciumantagonisták közül a közepes hatástartamú dihidropiridinek pl. Adhatók azonban a lassúbb kinetikájú, retard készítmények pl. Helye van a terápiában a verapamilnak is, melynek inkább retard változatát célszerű használni.
A kalciumantagonisták preferálandók izolált szisztolés hipertónia esetén. Diabéteszben azonban inkább a kombinációs kezelés egyik pilléreként alkalmazhatók, ugyanis a kalciumantagonisták jól kombinálhatók mind ACE-gátlókkal A hipertóniával történő fogamzás lehetősége béta-blokkolókkal.
A vérnyomás változékonyságáról
A kalciumantagonisták ismert mellékhatása a bokatáji ödéma, ez a körülmény cukorbetegek esetében diabéteszes láb szindróma esetén fokozottan előnytelen lehet. Alfa1-adrenerg receptor blokkoló szerek Az arteriolák alfa1-adrenerg receptorainak gátlása vasodilatatióhoz és következményes vérnyomáscsökkenéshez vezet.
Az e csoportba tartozó szereknek bizonyos központi idegrendszeri hatása is van, amely a baroreflex gátlását eredményezi. Ennek következtében egy adott vérnyomáscsökkenést kisebb mértékű baroreflexválasz követ. Fontos körülmény a hatástani csoport anyagcsere-semlegessége. A doxasozin inzulinérzékenységet növelő és erectilis diszfunkciót javító hatását is dokumentálták.
Az alfa1-receptor antagonistákat a benignus prosztatahipertrófia kezelésére is használják, miután csökkentik a húgyúti ellenállást. Ezt a körülményt érdemes szem előtt tartani idősebb, hipertóniában is szenvedő férfi cukorbetegek esetén. Nemkívánatos mellékhatásként orthostaticus hipotónia jelentkezhet, amely diabéteszes cardiovascularis autonóm neuropátia esetén a szer alkalmazását adott esetben lehetetlenné teheti. Ez a mellékhatás a gyógyszer első bevételekor fokozott lehet, a mellékhatás azonban csökkenthető az elhúzódó felszívódást biztosító GITS-forma a hipertóniával történő fogamzás lehetősége.
A hatástani csoportból régebben a prazosin állt rendelkezésre, újabban a doxazosin használatos, e hatástani csoportba tartozik még a terazosin is. Előnyös tulajdonságuk a diabéteszhez társuló hipertónia kezelésekor főleg kombinációban hasznosítható. Kardiális dekompenzáció esetén adásuk kerülendő, egy új keletű nagy tanulmány doxazosin ágánál megfigyelt eredmények fényében. Mivel az AT-II szervezetünk egyik legerősebb vasoconstrictor vegyülete, képződésének gátlása artériás relaxációval és a a hipertóniával történő fogamzás lehetősége csökkenésével jár.
Az ACE-gátlók a bradikinin lebontását is gátolják, így a vérnyomáscsökkenéshez hozzájárul a bradikinin értágító hatása is. Említést érdemel még, hogy az ACE-gátlók növelik az inzulinérzékenységet, nincs káros anyagcserehatásuk, és az általuk okozott vasodilatatiót nem kíséri reflextachycardia.
Az ACE-gátlóknak endotheldiszfunkciót javító hatása is ismert. Nephropathia diabetica esetén fontos körülmény, hogy az ACE-gátlók a glomerulusban jobban tágítják az efferens, mint az afferens arteriolát, a következményes intraglomerularis nyomáscsökkenés a makromolekulák filtrációjának csökkenését eredményezi.
Egyes ACE-gátlók inzulinérzékenységet növelő hatása is a hipertóniával történő fogamzás lehetősége. Igen ritkán angioneurotikus ödéma, leukopenia, gastrointestinalis tünetek léphetnek fel. Noha több tanulmány bizonyította a captopril előnyös hatását pl. Több tanulmány eredménye alapján ACE-gátló alkalmazása indokolt micro- vagy macroalbuminuria esetén akkor is, ha a beteg az adott időpontban normotoniásnak bizonyul. Újabb megfigyelések igazolták, hogy egyes ACE-gátlók captopril, lisinopril, ramipril tartós alkalmazása esetén az újonnan kialakult 2-es típusú diabétesz incidenciája csökken, e hatás feltehetően az inzulinrezisztenciát csökkentő hatással áll összefüggésben.
Az ACE-gátlók eredményesen kombinálhatók más antihipertenzív gyógyszerekkel. Így pl. Ugyanígy, a vesevédő hatás potenciálása érhető el a benazepril és amlodipin kombinációjával. Perifériás érszűkület esetén alfa-gátlóval, szívelégtelenségben diuretikummal való kombináció is hasznos lehet. Káliumspóroló diuretikum és ACE-gátló kombinációja esetén azonban a hyperkalaemia veszélye miatt rendszeres laboratóriumi ellenőrzés szükséges.
Magas vérnyomást okozhatnak egyes fogamzásgátlók és fogyasztószerek | Magyar Nemzet
Mivel diabéteszben gyakoribb lehet az arteria renalis scleroticus szűkülete, ezért különösen fontos a szérum káliumszintjének és a vesefunkciónak az ellenőrzése az ACE-gátlók bevezetése utáni első napban.
Mivel az AT-II az ún. AT-1 receptorokon át fejti ki vérnyomásemelő és hormonális hatásait, e receptorok blokkolása elvben teljesebb AT-II-semlegesítést jelenthet. Továbbá, ha az AT-II nem kötődhet az AT-1 receptorokhoz, akkor a szabadon maradó AT-2 receptorokhoz fog kötődni, amelyek viszont antiproliferatív hatást közvetítenek.
Az angiotenzin receptor 1 blokkolók ARB-k vérnyomáscsökkentő és antiatheroscleroticus, célszervvédő hatásai egyébként hasonlóak az ACE-gátlókéhoz, de a gyakorlatban lényeges különbséget jelent, hogy az ARB-k nem gátolják a bradikinin lebontását, így nem váltanak ki száraz köhögést. A legtöbb adatot a diabéteszes nephropathiára vonatkozóan közölték. Nagy tanulmányok eredményei szerint nephropathiával szövődött 2-es típusú cukorbetegségben az irbesartan, ill.
A losartan - egy összehasonlító tanulmányban - a macroangiopathiás szövődmények cardiovascularis eredetű mortalitás, ill. A valsartan a konvencionális kardiális támogatáshoz kiegészítésképpen adva számottevően csökkentette a mortalitás és a morbiditás kombinált végpontját. A rendelkezésre álló adatok szerint a két hatástani csoport vérnyomáscsökkentő és albuminuriát mérséklő hatása azonos mértékű.
A vérnyomás változékonyságáról
Több adat utal viszont arra, hogy a két gyógyszercsoport kombinációja kifejezetten szinergista hatású, s a szövődmények progressziójának lassítása, ill. Diabéteszben ez a körülmény egyelőre csak az albuminuria kedvező alakulása terén bizonyított.

Imidazolin-I1 receptor agonista szerek Az imidazolin-I1 receptor agonista szerek a centrálisan ható antihipertenzívumok új csoportját képezik, jelenleg két képviselőjük moxonidin, rilmenidin áll hazánkban a betegek rendelkezésére. Döntően centrális támadásponttal csökkentik a szimpatikus aktivitást, adatok vannak arra nézve, hogy alkalmazásuk során javul a glükózintolerancia és az inzulinérzékenység is. Klinikai alkalmazásuk a metabolikus szindróma talaján fejlődő 2-es típusú diabétesz esetén, enyhe vagy középsúlyos hipertóniánál kerül előtérbe.
A szer szükség esetén jól kombinálható más hatástani csoporttal diuretikum, ACE-gátlók is.

A néhány évvel ezelőtti nemzetközi ajánlás még nem említi az elsőként választható szerek között, az új hazai, hipertóniával foglalkozó módszertani útmutató viszont már felvette az imidazolin-I1 receptor agonista szereket az elsőként választható gyógyszerek listájára, a hipertóniával történő fogamzás lehetősége feltüntetve, hogy alkalmazásuk előnyös lehet a metabolikus szindrómához, ill.
Hipertónia cukorbetegek terhessége alatt Mind a terhesség, mind a diabétesz hipertóniára hajlamosít: e vonatkozásban közös patogenetikai tényező az inzulinrezisztencia lehet. Ha a magas vérnyomás proteinuriával társul, akkor praeeclampsiáról beszélünk. Hipertóniával társuló diabéteszes terhességben mind az anyai veszélyeztetettség retinopathia progressziója, eclampsia, DIC, tüdőödéma, hipertenzív encephalopathiamind a magzati kockázat koraszülés, intrauterin retardáció és hypoxia, méhen belüli elhalás számottevően növekszik.
Az antihipertenzív kezeléssel megvalósítandó célvérnyomásérték terhesség kapcsán nem egyértelmű, a legújabb irányelvek a Hgmm közötti szisztolés és Hgmm közötti diasztolés értéket tartanak kívánatosnak.
A diabéteszes terhesség során az antihipertenzív terápia irányelvei érdemben nem különböznek a terhességi hipertónia kezelésekor alkalmazandó stratégiától. Ennek értelmében a kezelés fő szempontjai a következők: Hipertónia megállapítása esetén hospitalizáció, részletes kivizsgálás és az antihipertenzív kezelés megkezdése indokolt már a prekoncepcionális időszakban is.
A prekoncepcionális időszakban, terhesség alatt és a gyermekágyban az ACE-gátlók és az angiotenzin receptor blokkolók alkalmazása kontraindikált e szerek kedvezőtlen magzati és neonatális hatása miatt.
Praeeclampsia esetén magnézium-szulfát alkalmazható görcsprofilaxisként. A krónikus hipertónia kezelésére a methyldopa a legkiterjedtebben és legbiztonságosabban alkalmazható szer. Ha a methyldopa-monoterápia nem elégséges, akkor kombinációként hosszú hatástartamú Ca-csatorna-blokkolók pl. Diuretikumok adása kerülendő, miután e szerek a magzati keringésre kedvezőtlen hatásúak.
A diabéteszes terhesség alatt észlelt hipertónia kapcsán a gyakoribb szövődmények megelőzése érdekében prekoncepcionális állapotfelmérés, a fogamzást követően gyakori minimum a hipertóniával történő fogamzás lehetősége vérnyomás-ellenőrzés, ill.
A hipertónia megállapítása esetén korai hospitalizáció szükséges az állapot prognosztikai megítélése, valamint a terápiás stratégia megtervezése céljából. Egyes adatok szerint nemi különbség mutatható ki: diabéteszes fiúknál a vérnyomás-emelkedés, illetve a diurnalis index beszűkülése kifejezettebb, mint diabéteszes lányoknál.
Szövődménymentes, normoalbuminuriás serdülő betegek vérnyomása kimutathatóan magasabb, diurnalis indexe alacsonyabb, mint az egészséges kortársaké, továbbá az emelkedett vérnyomás a microangiopathiás szövődmények kialakulásának és progressziójának kockázati tényezője.

Serdülőkorú diabéteszeseknél a vérnyomás-emelkedés összefüggést mutat az elhízással, a magasabb inzulindózissal, a hosszabb diabétesztartammal és a nem megfelelő anyagcserekontrollal, melyek azon túl, hogy kockázati tényezők, patogenetikai szerepet játszhatnak a hipertónia kialakulásában.
Több adat arra utal, hogy ebben az életkorban a korai autonóm neuropátia kialakulása hozzájárul a vérnyomás-emelkedés és a beszűkült diurnalis ritmus kialakulásához.
Serdülőkori cukorbetegek esetében feltűnően gyakori a fehérköpeny-hipertónia. Gyermek- ill. Az alkalmazható gyógyszerek azonosak a felnőtteknél használatosakkal, azonban számos új és korszerű gyógyszer leírásában a gyermekkor - adatok híján - kontraindikációként szerepel. A gyermekkori hipertónia kezelésében elsőként választandó szerek közül diabétesznél - a renoprotektív hatást is figyelembe véve - elsősorban az ACE-gátlókat célszerű választani.
A gyógyszeres kezelés mellett fontos az anyagcsere javítása, a só- és fehérjebevitel csökkentése, rendszeres fizikai aktivitás, testsúlycsökkentés és a dohányzás elhagyása. Szűrés, gondozás A hipertónia megelőzése a metabolikus szindróma időben történő kórismézése, az életmód-terápia bevezetése primer, korai felismerése és azonnali, hatékony kezelése szekunder prevenciós módszert jelent.
A hipertónia időben történő kórismézése és kezelése a nagyfokú komorbiditás folytán egyben népességi szintű prevenciót is szolgál.

A szűrésbe elsősorban a fokozottan veszélyeztetett népesség bevonása szükséges. A vérnyomás határértéket meghaladó mértéke esetén ismételt vizsgálat, hipertónia igazolódásakor részletes differenciáldiagnosztika, a társult kockázati tényezők és társbetegségek teljes részletességű feltérképezése, majd a kockázatnak megfelelő kezelés haladéktalan megkezdése szükséges.
A kórismézés és a gondozás az alapellátás és a gondozóhálózat szoros együttműködését igényli. Irodalom: American Diabetes Association: Clinical practice recommendations Diabetes Care 26 Suppl 1, Baranyi É. Barna I. Diabetologia Hungarica De Châtel R. In: Halmos T. Elmélet és klinikum. Medicina Kiadó,pp. European Diabetes Policy Group A desktop guide to type 2 diabetes mellitus. Diabetic Medicine