Vaszkuláris gyógyszerek magas vérnyomás ellen. A fájdalomcsillapító is okozhat magas vérnyomást
A világon mintegy 36 millió ember szenved a demencia valamilyen formájában, amely lehet Alzheimer-kór eredetű, vaszkuláris típusú, illetve Lewy-testes demencia.
Az antihipertenzív gyógyszerek lehetséges hatása
Az Alzheimer Disease International kutatóintézet előrejelzése szerint ha nem javul drasztikusan a betegség prevenciója, túlélési aránya és kezelésének hatékonysága, a demenciában érintettek száma húszévente megduplázódik. A szervezet előrejelzése szerint ra az érintettek száma elérheti a 66 milliót, re pedig ez a szám túlszárnyalhatja a milliót. Már régóta intenzíven kutatják a különféle terápiás lehetőségeket a fent vázolt drámai helyzetet késleltetésére vagy megelőzésére. E kutatások során figyeltek fel a vaszkuláris rizikófaktorokra.
Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor. A magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Körülbelül 64 éves korig a hipertónia gyakrabban jelentkezik férfiaknál, efölött az életkor fölött azonban nőknél gyakoribb a vérnyomásnövekedés.
Számos tanulmány mutatott ki összefüggést a 40 és 60 év között észlelt hipertónia különösen, ha kezeletlen és a demencia kialakulásának valószínűsége között. Li és kollégái Boston Univesity School of Medicine a British Medical Journal-ben megjelent tanulmányukban az angiotenzin-konvertáló enzim ACE -gátlóknak és az angiotenzinreceptor-blokkolóknak ARB a demencia kockázatának csökkentésében és a betegség lassításában betöltött lehetséges szerepéről számoltak be.
A kutatók és között65 évesnél idősebb, kardiovaszkuláris betegségben szenvedő férfibetegben vizsgálták a demencia előfordulását.
Fájhat a fejünk a magas vérnyomástól? Gyógyszeres kezelés Amennyiben az életmód-kezelés nem vezetett sikerre, vagy a vérnyomás szisztolés értéke Hgmm felett van, esetleg egyéb okok állnak fent, a magas vérnyomást gyógyszeresen is kell kezelni. Gyógyszerek között megtalálható a renin-angiotenzin rendszerre ható gyógyszerek, a béteblokkolók, a vízhajtók és egyéb gyógyszerek. A lehetséges kombinációk kiválasztása minden esetben orvosi feladat.
A prospektív kohorsz vizsgálatban azt találták, hogy mind az ARB-k, mind az ACE-gátlók protektív hatásúak a demenciával szemben, és hatásuk együttes alkalmazás esetén additív is lehet. Az ARB-k használata mellett azonban szignifikánsan alacsonyabb a kockázata a demencia kialakulásának, mint az ACE-gátlók csoportjába tartozó lisinoprillal és egyéb kardiovaszkuláris gyógyszerekkel kezelt betegek körében.
Továbbá már fennálló Alzheimer-kór mellett vaszkuláris gyógyszerek magas vérnyomás ellen kezelés esetén kisebbnek találták a gondozási otthonba történő elhelyezés kockázatát, ha a kezelés ARB-vel történt, mint amikor ACE-gátlót alkalmaztak. A kutatás hiányosságai közé tartozik, hogy az elemzés során fontos torzító faktorokat - mint a demencia családi története, a résztvevők vaszkuláris gyógyszerek magas vérnyomás ellen végzettsége, a betegség súlyossága, és az antihipertenzívumok használatában megmutatkozó, korábban kimutatott etnikai egyenlőtlenségek - nem vettek figyelembe.
A vizsgálat 4 éves, a kimenetel szempontjából viszonylag rövid időtartama és a kezelés nem véletlenszerű allokációja szintén komoly probléma. Noha a szerzők kizárták a vizsgálatból azokat, akikben a demencia tünetei egy évvel a kezelés előtt jelentkeztek, a betegség alaphelyzetben és az utánkövetés során mégis téves besorolást kaphatott.
Fontos megjegyezni, hogy - mint bármely ilyen jellegű vizsgálatnál - a vizsgálat során talált kapcsolati összefüggés nem jelent ok-okozati viszonyt, és az utánkövetés során a vérnyomás változásának hiánya tovább nehezíti az interpretációt. Sejtszintű kutatások és állatkísérletek számos olyan biológiai mechanizmust tártak fel, amelyek a magas vérnyomás elleni szerek neuroprotektívek hatására utalnak.
Bizonyos szerek a vérnyomás csökkentése és a kedvező vaszkuláris hatások mellett hatást gyakorolhatnak az Alzheimer-kór neuropatológiájára.
Ugyanakkor ha létezik is protektív hatás, nem teljesen egyértelmű, hogy ez a vérnyomás csökkentésének vagy, legalábbis részben, egyéb mechanizmusnak az eredménye, holott a kezelés szempontjából ez a kérdés kulcsfontosságú.
Az idős korú alanyok bevonásával, antihipertenzív szerekkel végzett, véletlen besorolásos, kontrollált vizsgálatok vegyes képet mutatnak.
- Időskori hipertónia és vaszkuláris demencia
- Budapest, I.
- magas vérnyomás milyen gyógyszer kell
- Magasvérnyomás-betegség tünetei és kezelése - HáziPatika
- A vérnyomásbeteg öregek is gyereknek születtek A magas vérnyomás és az idősek VaD-ja, illetve kognitív hanyatlása közötti kapcsolatról számos alkalommal számoltak be.
- Magas vérnyomás 8 oka, 3 tünete és 7 kezelési módja [teljes útmutató]
- A fájdalomcsillapító is okozhat magas vérnyomást
Mindössze a Systolic Hypertension in Europe Syst-Eur vizsgálat mutatta ki aktív vérnyomáscsökkentő kezelés mellett a demencia szignifikánsan alacsonyabb incidenciáját. A többi vizsgálat nem talált egyértelmű terápiás előnyt, bár néhány alcsoportban pl. Gyakori kritikai észrevétel ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy rövid időtartamúak, a résztvevők kognitív szempontból alacsony kockázatúak, a kognitív funkciókat másodlagos végpontként kezelik, a lemorzsolódások száma nagy.
Ezért, bár az eredmények biztatóak, az időskorban alkalmazott antihipertenzív kezelés hatása a demenciára továbbra is kérdéses. A demencia megelőzésének és gyógyításának felfedezése hatalmas közegészségügyi és gazdasági jelentőséggel bírna.
Krisztina története a magas vérnyomással
Bár egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát, további alapos vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy pontosan fel lehessen mérni általában az antihipertenzívumok, és különösen az ARB-k használhatóságát és lehetséges szerepét a demencia ellen vívott harcban. Szemlézte: Balogh András, eLitMed.
Egyre gyakrabban ölnek a fájdalomcsillapítók Van, amikor a gyógyszerek hatóanyagai emelik meg a vérnyomást, és van, amikor gátolják a vérnyomáscsökkentők hatását. Ennek ellenére mind az orvosok, mind a betegek veszélyesen alulinformáltak ezzel kapcsolatban. Grossman professzor legújabb vizsgálatairól az American Journal of Medicine-ben számolt be.
