Carotis arteria hypertonia, Nyaki verőérszűkület

A szív és a keringési rendszer vizsgálata A szív és a keringési rendszer fizikális vizsgálata Dr. Jánoskuti Lívia Megtekintés A beteg megjelenéséből, általános állapotából is következtethetünk a betegség súlyosságára.

A fő nyaki verőerek átjárhatósága nélkülözhetetlen az agy vérellátásához. Súlyos szűkületük szélütés veszélyével jár, de ez az életveszélyes következmény kellő idő­ben elvégzett érsebészeti vagy katéteres beavatkozással megelőzhető. A fejünk vérellátásáért a főverőér­ből eredő négy nagy ér felelős: a jobb és bal nyaki főverőér arteria carotis, annak belső és külső ágaival az agy nagy részét és az arcot, a két arteria vertebralis a kisagyat látja el vérrel, oxigénnel.

Az agyalapon van össze­köttetés közöttük, ezért egyikük vagy másikuk szűkülete sokáig észrevét­len marad, súlyos szűkületük azon­ban végül agyi vérellátási zavart okoz. Az enyhe, gyorsan múló agyi keringé­si zavart tranziens iszkémiás attaknak TIAa tartósabb, következményekkel járó keringési zavart szélütésnek an­gol szóval: stroke-nak [ejtsd: sztrók] nevezzük.

Carotis TEA

A nyaki érszűkület okai, veszélyei Az agy, a szív vagy a végtagok nagy ereinek hosszú távú épsége, átjárható­sága lényegében ugyanazoktól a ténye­zőktől függ. A verőerek szűkületének kockázatát a magas vérnyomás, a do­hányzás, a cukorbetegség, a kóros vérzsírszint, a családi hajlam, a hasi elhí­zás és a fizikai aktivitás hiánya növeli.

Középkorúaknál és idősebbeknél ilyen tényezők fennállása akkor is indokol­hatja a nyaki verőerek vizsgálatát, ha nincsenek érszűkületre utaló tünetek, különösen akkor, ha pl.

A tünetmentes nyaki verőérszűkü­let azért veszélyes, mert 1 a szűkü­let fokozódásával elégtelenné válhat az agy vérellátása; 2 az ér carotis arteria hypertonia falán ki­alakult zsíros plakkok leszakadhatnak és továbbsodródva elzárhatják a ki­sebb ereket; 3 az egyenetlen felületű plakkok beindíthatják a véralvadást, és a vérrög blokkolhatja a véráramlást.

A szélütés előzményei A TIA már a szélütés közvetlen veszé­lyére figyelmezteti az orvost és betegét.

Ezek a tünetek, még ha hamar elmúl­nak is, azonnali kivizsgálást igényelnek, beleértve a nyaki verőerek vizsgálatát. Ha pedig nem múlnak el hamar, sür­gősséggel kórházba kell szállítani a be­teget a szélütéssel járó súlyos agyi káro­sodás megakadályozására. Az érszűkület fokának felderítése A nyaki verőerek meszesedése, szűküle­te jól felmérhető Doppler-elven alapuló ultrahangvizsgálattal.

Az ultrahang ki­mutatja az érfali elváltozásokat, a szűkü­let mértékét, nagy segítséget ad a kezelés megválasztásához. A carotis arteria hypertonia fájdal­mat, kellemetlenséget, sugárterhelést nem okoz, előkészületeket a dohányzás mellőzésén kívül nem igényel; abból áll, hogy egy vizsgálófej tologatásával végig­pásztázzák a zselészerű anyaggal bekent bőrt a nyaki verőerek fölött.

Szélütés vagy TIA után komputer­tomográfiát CT vagy mágnesesrezo­nancia-vizsgálatot MRI is végeznek az agyi vérellátási zavar következmé­nyeinek felmérésére, gyakran érfestés­sel angiográfiával együtt.

Ha az érultrahang súlyos szűkületet mutat, akkor az életmódbeli és gyógy­szeres kockázatcsökkentés mellett a szélütés elkerülésére műtéti vagy ka­téteres beavatkozást kell végezni. Az ér­műtét endarterektómia során a sebész metszést ejt a beszűkült nyaki éren és eltávolítja onnan a plakkokat.

A másik lehetőség, hogy katétert vezetnek a szű­kület helyére, egy ballon felfújásával kitágítják ezt carotis arteria hypertonia érszakaszt, és a vissza­szűkülés megakadályozására fém hálót sztentet helyeznek el benne.

Mindkét beavatkozás jelentősen csökkenti a szél­ütés veszélyét és halálozását.